Egyiptom és a mélyben őrzött város
2018. november 11. írta: utazó tanár

Egyiptom és a mélyben őrzött város

2001044ae.jpg

A Földközi-tengerben régészek keresik Hérakleion ősi városának emlékeit

Több mint 2000 évvel ezelőtt Hérakleion kikötője, a Nílus folyó torkolatánál terült el, és központi szerepet játszott a görög városok és Egyiptom közötti kereskedelemben. Még nem ismert, hogy vajon miért tűnt örökre hullámsírba, valószínűleg természeti katasztrófák sora - köztük földrengés, áradás - pusztította el. Az elveszett várost Frank Goddio, az Európai Vízalatti Régészeti Intézet alapítója fedezte fel az egyiptomi északi partvidék, az Abu Quiri-öböl mélyén. A kutató Napóleon 1798-as nílusi csatában elsüllyedt hadihajóit kereste a térségben, ám 2001-ben olyan leletekre bukkant, amelyek később a század egyik legnagyobb régészeti szenzációjához vezettek.

herak8.jpg

A városról rengeteg ókori forrás tesz említést, nem véletlenül, hiszen Kr. e. 331-ig, Alexandria alapításáig Hérakleion volt a "nagy" kikötőváros, fontos kereskedelmi és vámhely.

A görög történész, Diodórosz is említést tett Hérakleionról: egyszer a megduzzadt Nílus olyannyira megdühödött, hogy átszakította a város gátjait, és el akarta pusztítani azt. Herkules azonban, aki kedvelte az ott lakókat, gyorsan "összekovácsolta" a gátakat, és visszaterelte a folyót medrébe. Az emberek ezek után városukat - megmentőjük tiszteletére - Hérakleionnak nevezték el.

Az ókori forrásokban a valóság és a mítosz nagyon közel állnak egymáshoz, szinte szétválaszthatatlanok. A görögök számára a mitológia fontos segítséget nyújtott a múlt és az idegen kultúrák megértéséhez.

Egy másik jól ismert történet Hérodotosztól származik, aki személyesen is járt ezen a vidéken. A történet főszereplői a gyönyörű Heléna és szerelme, Párisz, akik a féltékeny férj, Meneláosz elől menekülnek. A Nílus torkolatát őrző szent sztélé azonban nem akarja beengedni a házasságtörő párt a városba, ezért a pár Trójába megy, kirobbantva ezzel a ókor legemlékezetesebb háborúját.


herak1.jpg

Balra az ismeretlen fáraó szobra, jobbra Frank Goddio egy sztélé mellett

A felfedezések között találhatjuk az egyiptomi Ízisz, Hápi isten, egy ismeretlen fáraó monumentális és több egyiptomi isten kisebb szobrait is. Ezeken kívül felfedezték az „egyiptomi Westminstert”, vagyis azt a templomot, ahol Kleopátrát koronázhatták meg. Itt több tucat szarkofágot és mumifikált áldozati állatot találtak, továbbá több amulett is előkerült, amelyeket Ízisznek, Hórusznak és Ozirisznek ajánlottak, illetve több külföldi kereskedő személyes tárgyaira is rábukkantak az iszapban.

Herkules városának jelentőségét a késő klasszikus időszakban elhomályosította a szomszédos város, Alexandria, amely i. e. 312-ben vált Egyiptom, illetve a Ptolemaida Birodalom fővárosává. Később mindkét város római uralom alá került, majd valamikor a középkorban, a 6-8. század környékén Hérakleiont elnyelte a víz.

További gyönyörű képek a felfedezésről megtekinthetők az Egyiptom albumban.